A Magyar Búvár Szövetség megalakulásának évfordulója

Az 1989-es esztendő decemberének kilencedik napján, a rendszerváltoztatás hajnalán, az MHS megszüntetése (feloszlatása) után – több mint negyven búváregyesület képviselői demokratikus választások útján megalakították a Magyar Búvár Szövetséget.

Az MBSZ az alapító dokumentumában az MKBSZ-t (Magyar Könnyűbúvár Szövetség) jogelődjének nyilvánította. Az MKBSZ jogelődségének (kényszerű) elfogadására azért volt szükség, mert ha egy teljesen új szervezetként alakult volna meg az MBSZ, akkor automatikusan megszűnt volna a CMAS tagsága. A belépés, illetve a jelentkezés elfogadása akár több évig is elhúzódhatott volna, akkor viszont az akkor is nagyon sikeres búvár versenysportolók nemzetközi versenyeken nem vehettek volna részt, illetve nemzetközi minősítést nem szerezhettek volna. A küldöttek elnöknek Csepregi Oszkárt, elnökhelyetteseknek Surányi Csabát és Ludvigh Zoltánt választották. Az elnökség tagjai dr. Hazai Balázs, Ivanics István, Vámosi Antal, dr. Pálfi Zoltán, Roith György, Czakó László lettek, a felügyelő bizottság elnöke pedig Szabó Dezső. Az év végéig az újonnan megalakult Szövetségnek 40 rendes, és 23 rendkívüli tagja volt. (A Szövetség névrészlet technikai okokból 2000-ben változott Szakszövetségre.) A Szövetség szervezetét a CMAS-hoz hasonlóan alakították ki,  rövidesen megalakultak  a szakmai alapon szerveződő bizottságok, albizottságok. Az MBSZ az első alapszabályában megfogalmazta, hogy minden magyarországi búvár szervezete, minden magyar búvár érdekképviselője, a búvárkodás minden területének segítője kíván lenni. Sajnos ebből meglehetősen kevés – majdnem, hogy semmi – valósult meg. A megalakulás és a szép, pontosabban jól hangzó egységesítést, összefogást célzó program megfogalmazása után egy-két éven belül új búvároktatási rendszerek jelentek meg, akik saját szervezetet hoztak létre, s elhatárolódtak az MBSZ-től. Nemzetközi szervezetnek minősítették magukat, s nem tekinteték magukra kötelezőnek a magyarországi legfőbb búvárszervezet szabályait, irányelveit. Az ország demokratikus átalakítása megkönnyítette a társadalmi szervezetek létrejöttét, a vállalkozások indítását is. Szép számmal jelentek meg az MBSZ megalakítása után ilyen szervezetek és cégek, akik szintén elvetették az együttműködést az Szövetséggel. Ténykérdés, hogy az MBSZ sem lépett fel soha kellő határozottsággal a jogszabályok által biztosított vezető szerepének érvényesítése érdekében. Így az évek-évtizedek alatt a Szövetség mellett még számtalan búvárszervezet alakult, létezik – egyesek mindössze csak állítják magukról, hogy léteznek – így az egységesség, az összefogás, az együttműködés szép elve a semmibe foszlott… Kár… Persze biztos, hogy nem mindenki sajnálja… Miért? Ugye erre a kérdésre nem kell választ adni!

forrás: http://www.buvarinfo.hu/