BÚVÁROK AZ ÁRVÍZVÉDELEMBEN – ROITH GYÖRGY VISSZAEMLÉKEZÉSE 1. RÉSZ
Roith György feljegyzései által ismerhetjük meg a magyarországi árvízvédekezésben szerepet vállaló búvárok történetét.
1965. Dunai árvíz
A nyári árvíz Gemenc és az országhatár között a gátakon kritikus helyzetet teremtett, az egyre veszélyesebbé váló helyzetben az OVH megkereste az MHSZ Országos Központot, kérve búvárok kiküldését a veszélyeztetett területre. A védelmi szakasz vezetője Kiss György a Pécsi VIZIG igazgatója volt.
A riasztásra pécsi, szegedi, budapesti, valamint az éppen kiképzés alatti tűzoltó búvárok vonultak ki.
Idézzük itt Mészáros Gyula véleményét, aki nehézbúvárként 4 évtizedet merült és dolgozott igen változatos körülmények között: Az árvízvédekezési búvármunkánál nem tudom megállni, hogy meg ne említsem milyen forradalmi változást hozott a könnyűbúvár felszerelésben dolgozó búvárok megjelenése. A kb. 12 kg-os felszerelésben dolgozó nehézbúvár, aki búvártagról merül a kiszolgáló személyzet segítségével, hátrányba került a gyors helyzetváltoztatásra képes, mozgékony könnyűbúvárral szemben, akiknek az alkalmazása megfelelőbb a nehezen megközelíthető helyszíneken való bevetésre, valamint sokkal rövidebb a készenléti idejük.
Az árvíz elleni védekezésben a búvárok a Duna mindkét oldalán dolgoztak, elsősorban fóliázták a gátakat, a felderítést végezték. A legjelentősebb tettük egy nagy buzgár nyílásának homokzsákokkal való elzárása.
„A búvárcsoport a helyszínre érkezett a legkritikusabb pillanatban. Az ott lévő védekező csoport vaktában uszályról szórta a homokzsákokat a vízbe. A búvárok név szerint Bárdi, Bobák, Farkas, Sáfrány gyorsan beöltözött és búvárfelderítést végzett, majd az ő irányításukkal és munkájukkal a homokzsákokkal sikerült a meglehetősen tág buzgárt eltömíteni. Ezzel a tettükkel sikerült a gát átszakadását elhárítani, és a szigeti oldalon lévő településeket és szántóföldeket megmenteni. Itt megjegyezném a munka veszélyességét: ha a búvárok nem óvatosan közelítik meg a nyílást, úgy a nagynyomású víz beszippantja őket a gát gyomrába és menthetetlenül ott maradtak volna” idézi fel az eseményeket Mészáros Gyula.
Az árvízvédekezésben részt vett szervezetek:
• Amphora Búvárklub
• MHSZ BHG Viziklub
• MHSZ Csepel Viziklub
• MHSZ Ganz-Mávag Viziklub
• MHSZ Pécs Viziklub
• BM Túzoltóság Búvár Csoport
A résztvevő búvárok (a szerzők ismeretei szerint):
• Bárdi Miklós – Munka Érdemrend arany
• Bobák Ferenc
• Farkas Ferenc
• Kertész
• Mészáros Gyula
• Mischl Ferenc
• Princz Győző
• Sáfrány József
• Surányi Csaba
• Táncos Gyula – Munka Érdemrend bronz
• Várkonyi Károly – Munka Érdemrend bronz
• Világi Gyula dr.
Az árvízi védekezésben résztvevő búvárok eredményei és felhasználhatóságuk hatására az Országos Vízügyi Hivatal az ÁBKSZ keretében búvárcsoport létrehozását döntötte el. A búvárcsoport megszervezésével Kádár Imrét bízták meg. 1968-ban Kádár Imre vezette négy fős ABKSZ búvárcsoport megalakult.