Víz alatti fotózás
A VÍZ ALATTI FOTÓZÁSRÓL
A múlt század második felében már világszerte terjedő szabadidősport lett a búvárkodás. Széles körben elérhetővé váltak a korábban „békaembereknek”, szigonyos halvadászoknak, majd könnyűbúvároknak szánt felszerelések. A gyakorlás, sportolás helyszínei – természetszerűen – elsősorban a tiszta, átlátszó vizű tengerpartok lettek, ahol a búvárok felfedezhették a víz alatti világ szépségeit, érdekes élőlényeit. A már beszerezhető kétéltű, vagy tokozott fényképezőgépekkel búvártársaik és maguk fotózása mellet, igyekeztek a tenger tájait és élőlényeit is megörökíteni. Kialakult belőlük a fotózó, filmező búvárok egyre növekvő tábora, tevékenységük ugyanakkor a természetfotózás egyik új ágazata is lett. Ez kezdődött el hazánkban is a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben, hiszen akadt néhány viszonylag tiszta vizű forrás- és bányatavunk, barlangi vizünk és már egyre többen eljuthattak a Fekete- és az Adriai-tengerhez is. A versenyszellem a szabadidő sportban is hat, de versengésre – hazai tengerpart híján – akkoriban csak fotópályázat formájában lehetett gondolni. Egy országos könnyűbúvár fotópályázat megrendezésének gondolata azokban a búvárkodást szabadidősportként űző polgári (eredetileg természetbarát) klubokban vetődött fel, amelyek a víz alatti fényképezés területén akkor a legaktívabbak voltak: az Amphorában és a Delfinben. Ekkoriban már valamennyien a honvédelmi felkészítéssel és versenysporttal foglalkozó (eredetileg MHSZ) klubokkal közös szervezetbe, a Magyar Könnyűbúvár Szövetségbe (MKBSZ) tartoztak. A megrendezett első, 1972-es országos pályázat aztán hagyományt teremtett, utána jó két évtizeden át öt évenként (1972, 1977, 1982, 1988, 1993) került sor ilyen versenyekre, utóbb kapott nevükön Búvárfotós Országos Bajnokságokra.
A búvárfotós OB-k 2001-től már kétévente kerültek megrendezésre, igazodva a nemzetközi gyakorlathoz. Történt ugyanis a nyolcvanas évek közepén, hogy Világszövetségünk a CMAS, a víz alatti fotózást is hivatalos sportági rangra emelte, megalkotta a versenyrendszerét, szabályzatát, és 1985-ben megrendezte első világbajnokságát is Olaszországban, Genova környékén. 1990-től kétévente követték egymást a VB-k, ritkábban EB-k is, és a fotósok mellett később megjelentek a videós versenyszámok is. Az 1989 őszén demokratikusan megválasztott Magyar Búvár Szövetség (később: Szakszövetség) 1992-ben bekapcsolódott a CMAS búvárminősítési rendszerébe és sokrétű tevékenységébe is. A versenyszerű víz alatti fotózás világszerte arra alkalmas tisztaságú és élővilágú nyílt vízben, tengerben történik. E versenyeken „éleslövészet” ún. shoot-out rendszer van, azaz a helyszínen, meghatározott számú és idejű merülés alatt kell elkészíteni a felvételeket különböző kategóriákban, versenyszámokban. Nálunk az országos bajnokságokat, alkalmas hazai víz vagy külföldi rendezés anyagi fedezete híján, továbbra is fotópályázat formájában kellett megrendezni. Hasonló okból a világversenyeken való részvétel a Szakszövetség nevezésével és lehetőség szerinti támogatásával, döntően a versenyzők anyagi áldozatvállalásával volt megoldható. Így vált lehetővé, hogy az MBSZ – versenyenként 1-2 válogatott víz alatti fotósa – azután 10 VB-n és 1 EB-n részt vehetett és egy világbajnoki aranyérem, valamint három ezüstérem mellett számos döntős (4.-10.) helyezést is elért.”
Versenyszámok (Kategóriák) shoot-out rendszerben:
(Megjegyzés: pályázati rendszerben is hasonlóak a kategóriák, lehetséges nemzeti eltérésekkel)
Hal kép (magányos hal vagy raj)
Nem fogadható el halfotónak amelyen csak olyan élőlények szerepelnek mint pl. teknős, polip, tengericsillag, emlősállat stb.
Egy hal részlet fotója akkor megengedett, ha az alkalmas a hal meghatározására a faja/neve és élőhelye alapján.
Az ebbe a kategóriába tartozó fotókon nem szerepelhet az asszisztens (modell), azonban ha a merülési hely és a használt lencse adottságai miatt más búvár/búvárok láthatók a képen, az nem ok a kizárásra.
Téma kategória (kép megadott témáról)
Minden bajnokságnak van egy témája, élőlénye, amelyet a Vizuális Bizottság határoz meg.
Az ebbe a kategóriába tartozó fotókon nem szerepelhet az asszisztens (modell), azonban ha a merülési hely és a használt lencse adottságai miatt, más búvár/búvárok láthatók a képen, az nem ok a kizárásra.
Közeli kép kategória
Közeli vagy makro fotó bármely témáról (kivéve a bajnokság megadott témáját).
A hal vagy a megadott téma részlet felvételeit nem fogadják el.
Az ebbe a kategóriába tartozó fotókon nem szerepelhet az asszisztens (modell), azonban ha a merülési hely és a használt lencse adottságai miatt, más búvár/búvárok láthatók a képen, az nem ok a kizárásra.
Nagy látószögű kép búvár nélkül kategória
A kategória bemutatja a természetes víz alatti környezet szépségét, beleértve az állat- és növényvilágot.
A megadott téma nem használható ebben a kategóriában fő témaként.
Az ebbe a kategóriába tartozó fotókon nem szerepelhet a modell vagy más búvár/búvárok. Ha mégis, az a fénykép kizárásának oka.
Nagy látószögű kép búvárral kategória
E kategóriába tartozik az a nagy látószögű kép, amelyen egy búvár is látható, aki az asszisztens (modell).
A megadott téma nem használható ebben a kategóriában. Szabadmerülő (freediver) nem szerepelhet ebben a kategóriában. (lásd generális szabályzat 2.14. cikket.) A merülőhely és a használt lencse körülményei miatt, ha más búvár/búvárok láthatók a képen (az asszisztensen kívül), az nem ok a kizárásra.
Kreatív kategória
Ebben a kategóriában a kreativitásnak nincsenek határai, feltéve, hogy a fotós nem mond ellent a generális/specifikus szabályoknak (pl. szabadmerülő búvár használata). A fényképektől elvárják, hogy eredetiek, kreatívak és művésziek legyenek. A vágás csak ebben a kategóriában engedélyezett. A mesterséges tárgyak használata is csak a Kreatív kategóriában engedélyezett.
(Tervezve van „Smart eszköz kategória” bevezetése is pl. okos telefon, tablet használatával)
Film kategória
A Film kategóriában induló videó hossza legfeljebb 4 perc és legalább 2 perc lehet. A 2 percnél rövidebb vagy 4 percnél hosszabb videókat kizárják. A nem víz alatti képek és animációk aránya, beleértve a címet és a stáblistákat, nem haladja meg a 30% -ot. Szárazföldi és a víz alatti képek kombinálhatók ugyan abban a felvételben. Ha azonban a szárazföldi képek az engedélyezett arányt túllépik, az a film kizárását vonja maga után. A résztvevők mesterséges tárgyakat, hangfájlokat (zene, hangalámondás, hanghatások), animációkat, effektusokat, infografikákat, címeket és rögzített képeket alkalmazhatnak projektjükben. A hangeffektusoknak, vizuális effektusoknak, hangalámondásnak, animációnak és zenének azonban szerzői jogtól mentesnek kell lennie.
Dokumentumfilm kategória
A dokumentumfilm kategóriában induló videó maximális hossza 120 másodperc lehet. A 120 másodpercnél hosszabb filmeket kizárják. A szárazföldi felvételek aránya, a nyitó és a záró cím és stáblistákkal együtt, nem haladhatja meg a 30%-ot. Szárazföldi és a víz alatti képek kombinálhatók ugyan abban a felvételben. Ha azonban a szárazföldi képek az engedélyezett arányt túllépik, az a film kizárását vonja maga után. Animációk és mesterséges objektumok nem engedélyezettek. A résztvevők hangfájlokat (zene, hangalámondás, hangeffektusok) címeket és rögzített képeket tartalmazhatnak projektjükben. A hangeffektusoknak, a vizuális effektusoknak, a hangalámondásnak és a zenének azonban szerzői jogtól mentesnek kell lennie.
Videoklip kategória
A videoklip kategóriában induló videó maximális hossza 60 másodperc lehet. A 60 másodpercnél hosszabb videókat kizárják. A résztvevők hangfájlokat is alkalmazhatnak, azonban vizuális effektusok, címek, képek és mesterséges tárgyak nem engedélyezettek. A videónak effektusok, színkorrekciók, valamint nyitó vagy záró stáblista nélkülinek kell lennie. Ebben a kategóriában engedélyezett a szerkesztés, a felvételrészek egymás utáni kivágása és beillesztése, valamint hangfájlok felhasználása. A videoklipnek három részből kell állnia; hal, makró és nagylátószög. A klip ennek a három külön felvett résznek a kombinációja bármilyen sorrendben. A külső vagy a fele-fele felvételek nem engedélyezettek ebben a kategóriában.
